2018 szeptember 7-9. Mongólia Agoge

Mongóliában rendezték a 10. Agoge megmérettetést, melyre a Spartan Race rendezői csapatának regisztrációért felelős tagja, Hegedűs Goda Hajni is jelentkezett. A 3 kemény napról faggattuk: mikor mit érzett, vajon legközelebb is nekivágna-e.

Spartan

Mi is az az Agoge pontosan? És kit hívnak krypteia-nak?
Agoge a Spartan Race egyik legnehezebb versenye (ezután már csak a Death Race van).

AGOGE: 48 órás (téli) vagy 60 órás (nyári) esemény, amely fizikai, taktikai, mentális és csapat alapú ENDURANCE – kitartásról szóló – verseny.

KRYPTEIA: ők azok az emberek, akik a versenyt megszervezik, összerakják, letesztelik, és a végén velünk kivitelezik. 🙂 (Mongóliában egy nagyon jól összerakott kiképző csapat volt.)

Mikor és minek a hatására döntötted el, hogy részt veszel rajta?
Januárban láttam a facen egy posztot, hogy idén Mongóliában lesz az AGOGE, kérdeztem Jencitől lesz-e akkor valami CEU-s versenyünk. Megnéztük, nem volt ott semmi… Mondtam, hogy akkor irány Mongólia!

Mióta a CEU regisztrációs managere vagyok, nem tudok versenyezni, így maradt a Hurricane Heat-ek teljesítése, hiszen azok éjjel vannak. Volt már párszor, hogy elindultam a HH-sokkal, de reggel 5-kor befejeztem, mert nyitottuk a reget (póló, érem nélkül természetesen, csak saját hobbiból).

Márciusban lehetőségem adódott kijutni Mallorcára egy 3 napos Krypteia csúcstalálkozóra, ahol a sok Agoge finisher között az én HH12 órás hurricánommal Hello Kitty voltam. 🙂 Annyi storyt hallottam az Agoge-ról, hogy akkor már biztos volt a fejemben, hogy nekem ott a helyem.

Hogyan írnád le Mongóliát pár szóval? Volt időd turista szemmel nézni az országot?
Mongólia nagyon gyönyörű, csodálatos. Ajánlom mindenkinek, akinek van lehetősége rá, az utazzon el egyszer oda. A pénznemük a tugrik, szóval amikor először váltottunk pénzt, akkor 69 euróért kaptunk 200.000 tugrikot, valahogy viccesnek tűnt. A másik dolog: a taxik. Ott mindenki az… elég kiállni az út szélére és integetni. Az első dolgunk a telefonkártya vásárlása volt – a mi kártyáinkat be sem mertük kapcsolni ilyen árak mellett. (Hívás perce 3,50 €, internet 9 € 1 MB.)
A közlekedés brutális, kevés olyan autót láttam, ami nem volt meghúzva. A 2 sávos utat 3 sávnak használják. 🙂 Viszont az autók többsége hybrid.

Az ételek nagyon finomak, próbáltunk mindig máshol enni, és nem a hotelben. Bár amikor sült birka gyomrot ettem két napig, a bőrömön keresztül is éreztem a birka szagát. 🙂

Egy nappal hamarabb érkeztünk. 6 óra időeltolodás van, így picit körbesétáltunk a hotel körül. Minden második üzlet kávézó, és igen finom kávét kaptunk.

Az Agoge befejezésével közel 66 óra nem alvás után 3 órát aludtam, utána következett a Mongol túra. Ott készültek a képek a madarakkal, majd megnéztük Dzsingiszkán híres szobrát, a szikla parkot, lovagló túrán vettünk részt – bár ez annyira nem esett jól, mivel folyon mentünk a lovakkal, néhol térdig érő vízben a lovon ülve is szakadó esőben. 🙂 Ezután következett az autó túra, már ha túrának lehet nevezni, hogy vízen, sáron autóval rallyztunk – itt már nagyon fáztam, és kb. este 20:30 volt -, nem vágytam semmire, csak hogy a hotelben lehessek, és hogy aludjak.

Spartan

Mik voltak a legfontosabb kötelező felszerelések?
Az első és legfontosabb, hogy minden körülmény között vízhatlan legyen az egész felszerelés.
Illetve a 40 literes hátizsák (én megrendeltem Amerikából a 90 litereset, és utána kicserélték a kötelező felszerelés listát light and compact-ra, így elég lett volna a 40 literes is…)

Mi az a mongol csomó?
🙂 Egy nagyon jó csomó kötés, a jurta építésénél is használatos. Egészen addig könnyű, amíg nem a hátad mögött kell megkötni, egy kézzel, 55 óra ébrenlét után.

Mi volt a legnehezebb az egész kihívás során?
Számomra a futás része, akármennyire furán is hangzik. A bokatörés után a futás az utolsó volt az edzéseimben, túrázni jártam helyette, így amikor futni kellett, az utolsók között értem célba, és ez mind fizikailag és mentálisan is nehéz volt.

Mikor voltál mélyponton és hogyan lendültél át rajta?

Volt pár ilyen: először az első futás után éreztem, hogy mit keresek én itt. Voltak nálam lassabbak, de ez nem vigasztalt, én csak a nálam gyorsabbakat láttam. Ez a része nagyon lehangolt, és még csak az elején voltunk. De éjjel jött a kihívás, hogy találjuk meg a kaját, amit elvettek tőlünk 12 órára, és amikor én láttam meg, hogy hol is lehet, és végül ott is volt, az nagyon sokat segített a közérzetemen.

Amikor a nálam lassabb futók 24 óra után kiszálltak – pfff… Itt jött Kim a segítségemre (ő volt a Medical). Ő futotta le velem a távot, és nincs inspirálóbb, mint egy kétszeres Ninja Warrior finisherrel teljesíteni.

Amikor úszni kellett, és már nem éreztem semmit a hidegtől, és amikor a hegyre kellett felfutni 50 akárhány óra után, és folyamatos büntetőkkel… csak egy dolog járt az eszemben, folyamatosan azt mantráztam ELMÚLIK!, ELMÚLIK! – ez segített átvészelni és továbblépni, hadd tegyem hozzá ezt nagyon KELL akarni!

Mikor voltál a legboldogabb? Mikor hasított először beléd, a “de jó, hogy itt lehetek” érzés?
Sokszor volt ilyen. 🙂

Először amikor megérkeztünk, és megláttam az ismerős embereket – úuuuh megjöttem.

Amikor elvették az ételeinket 12 órára, felépítettük a jurtát, és utána Mark (fő Krypteia) beszédet tartott és végül mondta, hogy kapcsoljuk ki a fejlámpáinkat, és végre lássunk. 🙂 TE JÓ ÉG – az az érzés, a látvány beégett rendesen – millió csillag, ilyet azelőtt még nem láttam, nem hiába mondják, hogy Mongólia a kék ég hazája. Ott jött meg az érzés, hogy jó helyen vagyok, a legjobb emberekkel. 🙂

Amikor megkötöttem a mongol csomót – büszkeség és boldogság.

És végül amikor megtudtam vége, és befejeztük, határozottan boldog voltam. 🙂

Spartan

Ha számokban mesélnéd el az élményeidet, miket emelnél ki?
93 megtett kilométer.

3500 bevitt kalória -15000 elégetett kalória = – 6kg 3 nap alatt.

4500 euró az egész esemény költsége (hadd tegyem hozzá, hogy sokat, nagyon sokat köszönhetek a támogatóimnak).

Mik azok a pillanatok, amiket feltétlenül el kell mesélned mindenkinek, amiről tudnunk kell, mert olyan élményt adtak neked?

Huhh, ez jó kérdés. Ezt nehéz leírni, mivel ezt átélni kell… De azért megpróbálom.

Amikor az első ember kiszállt, elgondolkozol, hogy miért? Ennyi pénz, idő, energia, és az első 10 órában vége. Amikor 3 ember kiszáll 24 óra után, mert hideg van, kimerültek vagy asztmás rohamot kapott valaki. Amikor 4 ember hypotermiás sokkot kapott, és az egyikük, Amir életéért küzdöttek, mert nem volt köztünk, amit érzel a düh, félelem, tehetetlenség, de végül minden jóra fordul, és egy emberként kongatjuk meg a harangot, az érzés amit már rég éreztem: HERO, ÉLEK, ÉLET, NEMHISZEMEL, EZ IS ÉN VAGYOK, hatalmas boldogság, HÁLA, SZERETET, ÚJCSALÁD, ez minden egyszerre…

Kivel beszéltél először a sikeres teljesítés után és mit mondtál neki?
Jencivel, ő már várt, amikor visszaértünk a szállodába. Mit mondtam neki?
KÖSZÖNÖM!!!!! – azt, hogy én kijutottam Mongóliába, az Agoge, hogy végigcsináltam: NEKI köszönhetem. (Azt, hogy ő kijöhetett velem Mongóliába, azt pedig a szponzoraimnak köszönhetem, és ezért nagyon, de nagyon hálás vagyok.)

…nem tudom, hogy csinálja: szerintem azoknak az embereknek sokkal nehezebb, akik ránk, őrültekre várnak: mi csináljuk abban a 66-70 óraban a dolgunkat, agyalunk, de saját magunkkal foglalkozunk, míg ők várakoznak és semmi infóval nem rendelkeznek .

Emelem kalapom, és a legnagyobb tiszteletem minden olyan embernek akik támogatják, eltűrik, hogy a családtagjai ENDURANCE versenyeken vegyenek részt.

Spartan

Mi a legemlékezetesebb pillanatod a versenyről?

A vége: nem vagyok egy elérzékenyülős, sírós ember, de amikor befejeztük, és videót kellett készíteni, a 1,5 perces videót végigzokogtam. 🙂

Amikor, úgy válsz el a csapattársaidtól, hogy ők az új sister, brother (nővéred, bátyád), és ezek nem csak szavak. Ehhez a családhoz öröm tartozni, csak az tudja, aki benne van.

Tartod a kapcsolatot a csapattársakkal?
Igen. 🙂 Van egy közös chatunk, így napi szinten kapcsolatban vagyunk, lehet inspirálódni tőlük: egy- két ember tuti robotból van. 🙂

Lesz még Agoge amin részt veszel? Tudod hol lesz a következő?
A következő 2019-ben: Costa Rica, India.

Szeretnék részt venni legalább az egyiken, de ez sok mindentől függ. Maradjunk annyiban: rajtam nem fog múlni.

Le a kalappal előtted Hajni, gratulálunk, büszkék vagyunk rád! Kedves blogolvasók: na kinek jött meg a kedve egy jövő évi Agoge-hoz? Hajrá!! 🙂